Kapcsolat

Általában azt gondoljuk, hogy a közös képviselő felel mindenért, ami a társasházban történik. Tulajdonképpen így is van, nem árt azonban tudni, hogy pontosan mi tartozik a közös képviselő feladatai közé, mi az, amit jogosan kérhetnek rajta számon és mi az, amit máshogy kell megoldani.

1. Közös költség

Talán ez az, ami először eszünkbe jut a közös képviselők kapcsán, hiszen ez személy szerint is érint minden egyes tulajdonost. A közös képviselő feladata, hogy pontos nyilvántartást vezessen a befizetett összegekről és a tartozásokról is. A közösség érdekeit kell szem előtt tartania, ezért fontos, hogy az elmaradt befizetéseket be tudja hajtani, ennek érdekében megtegyen minden szükséges lépést.

2. Működtetés

Ha a közösképviselő jól végzi a munkáját, atulajdonosoknak nem kell a ház napi működéséhez szükséges dolgokkal foglalkoznia és minden olajozottan működik. Intézi a közüzemi számlák befizetését, a szemétszállítást, a ház könyvelését és az esetleges hibák elhárítását illetve javítását is.

3. Közgyűlés

Évente legalább egyszer minden társasházban össze kell hívni egy közgyűlést, persze erre ennél gyakrabban is sor kerülhet, ha valamilyen váratlan esemény indokolja. A közgyűlések összehívása és zökkenőmentes lebonyolítása szintén a közösképviselő feladata. Minden közgyűlésről jegyzőkönyvnek kell készülnie és egy igazán jó közös képviselő a gyűlés után ezt mindenki számára elérhetővé teszi például egy kör e-mailben.

A közgyűlésről hangfelvételt a résztvevők beleegyezésével lehet készíteni.

Cégünk mindenesetben készít hangfelvétel, amivel eredményesen lehet megelőzni a későbbi vitákat, hiszen a felvétel bármikor visszahallgatható.

A határozatokról készült összefoglalót a képviselő köteles a közgyűléstől számított 8 napon belül eljuttatni a tulajdonosoknak.

4. Közös használatú területek

A közös használatú területek, mint például folyosók, lépcső, esetleg udvar használatának szabályait ki kell alakítani és minden lakóval ismertetni kell. Továbbá mindenkinek tisztában kell lennie a tűz és balesetvédelmi szabályokkal is. A közös képviselőnek nem elég ezeket ismertetnie, de ügyelnie kell rá, hogy ezeket be is tartsák a lakók, szükség esetén írásban is fel kell szólítani a szabálysértőt.
Ennek haszna baj esetén nyer jelentőséget, amikor a társasház például tűzvédelmi ellenőrzésen bírságot kap. Ha a képviselő tudja bizonyítani, hogy a szabálysértőt tájékoztatta, felszólította és arról a házirendbe foglalt szabályról is értesítette hitelt érdemlően, hogy a bírság összege a szabálysértőre áthárítható, akkor ezen iratok birtokában be lehet hajtani eredményesen az akár több százezer forintos bírságot.

5. Állagmegóvás

Ahhoz, hogy mindenki számára ideális és élhető környezetet alakítsunk ki egy társasházban, fontos, hogy a ház állapota folyamatosan figyelemmel legyen kísérve. A Közös képviselőnek foglalkoznia kell a lakóktól/tulajdonosoktól érkezett bejelentésekkel és ha a ház állapotát veszélyeztető dolog történik, haladéktalanul cselekednie kell, megkeresve a legoptimálisabb megoldást.

• mindenki rendszeresen fizeti a közösköltséget, de egyszer csak kiderül, hogy a ház pénzügyi gondokkal küzd
• van egy-két lakó, aki nem fizeti a közös költséget, a közös képviselő pedig nem tudja behajtani a tartozást
• ha a közös képviselő rendszeresen késik a gyűlésekről, szétszórt, nem elérhető, nem válaszol az e-mailekre, nem veszi fel a telefont stb
• ha kaotikus az ügyintézés, a közös képviselő nem elég határozott, egyértelműen az látszik, hogy nincs aki kézben tartsa a dolgokat
• ha a közös képviselőt csak a pénz beszedése foglalkoztatja az egyéb feladatait pedig elhanyagolja
• ha a felújítások során rendszeresen a drágább ajánlatokat fogadja el
• a vállalkozók által elvégzett munka gyakran silány minőségű
• ha nincsenek közgyűlések, vagy ha vannak, értelmetlenek, mert a megbeszélt dolgok soha nem valósulnak meg
• ha a közös képviselő nem tájékoztatja a tulajdonosokat a ház ügyeiről, nincs kapcsolattartás a lakókkal

A leváltás menete törvényileg szabályozott, de ettől nem kell megijedni, nem bonyolult és most igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat.

1. Első lépésként jelezni kell a közös képviselőnek, hogy le szeretnénk váltani. Ezt megtehetjük először szóban, de mindenképp érdemes írásban is, hogy nyoma maradjon. A tulajdonosok 10 %-ának írásos kérelmére -a kérelmezett napirendi pontokkal- köteles közgyűlést összehívni a képviselő/társasházkezelő a kézhezvételtől számított 30 napon belül. Sokan félnek az esetleges konfliktusoktól, de a közös képviselőnek is egy lehetőség ez a közgyűlés, hiszen hozzátehet a kérelmezett pontokon túl napirendi pontokat, hogy tisztázhassa az félreértéseket.
2. Ideális esetben a közös képviselő együttműködő és ezt követően megtörténik a közgyűlés összehívása.
3. Ha mégis olyan helyzetbe kerülnénk, hogy a közös képviselő akadályozza a leváltás folyamatát, például nem válaszol az ezzel kapcsolatos megkeresésekre, érdemes a számvizsgáló bizottsághoz fordulni. A határidő letelte után a Számvizsgáló/Számvizsgáló Bizottság 15 nap múlva összehívhatja a közgyűlést.
4. Ha ők sem együttműködőek, a lakóknak önállóan kell megszervezniük a közgyűlést, melynek érvényességéhez az illetékeseknek küldött kérelmek dokumentálása feltétlenül szükséges, hogy mulasztásuk bizonyítható legyen.
5. A közgyűlésen a lakók egyszerű többséget igénylő szavazással tudnak döntést hozni a leváltásról, tehát a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok több mint felének azonos szavazatot kell leadnia, hogy érvényes eredményt kapjunk. (Azaz ha kettőnél több jelölt van, akkor érdemes két körös szavazást tartani.)
6. Ha pedig megtörtént a leváltás, nem kell aggódnunk, hiszen a korábbi közös képviselő a leváltását követő 5 évben még felelősségre vonható a mulasztásaiért.